A Szolnoki Kulturális Hetek keretében került először sor Szolnokon olyan táncfesztivál megrendezésére, amely túlnőtt a megye, sőt hivatalos neve ellenére az Alföld határain is.
A felhívásra közel 20 együttes jelentette be részvételi szándékát.
Az akkori évek egyik legjelentősebb néptánc bemutatójának várták a szolnokit.
Méltó fórumot szerettek volna teremteni az együtteseknek, és az újat kereső fiatal koreográfusoknak.
A fesztivál akkori kiírása:
A résztvevők egy-egy olyan folklór és tematikus kompozíciókkal pályázhatnak,
amelyek 1963 és 1964-ben országos fórum előtt bemutatásra nem kerültek.
Díjazás:
1. a legjobb művészi teljesítményt nyújtó együttest Szolnok város vándordíjával és 10.000 Ft pénzjutalommal
2. A legjobb koreográfust vagy betanítót egy külföldi társas utazással;
3. a legjobb szólótáncost 400 Ft pénzjutalommal díjazzák.
A teljesítményeket semleges zsűri bírálja el. Elnöke: Rábai Miklós , Kossuth-díjas koreográfus
Helyszínek:
A versenyprogramok helyszíne: Szigligeti Színház
A díjkiosztó helyszíne: Ságvári Művelődési Központ
RÁBAI MIKLÓS – az első zsűrielnök
1921, Békéscsaba – 1974, Budapest
Rábai Miklós 1921-ben született Békéscsabán. Nehéz körülmények között nőtt fel,
gyermekkorában is dolgozott.
Középiskolai tanulmányait Békéscsabán végezte, mellette sütőipari végzettséget is szerzett.
Egyetemi végzettséget Szegeden szerzett matematika-természetrajz szakon.
1942-ben katonának vonult be, az orosz fogságból 1945-ben tért haza.
A néptánccal, népzenével cserkészként ismerkedett meg..
Első együttesét tanári mivoltában vezette 1946-48 között, mely a Batsányi Együttes volt.
Ezen együttesével 1948-ban 1. helyezést ért el a Gyulai táncfesztiválon.
1949-től Budapesten tanított a Testnevelési Főiskola néptánc tanszakán,
és az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott MEFESZ Táncegyüttest vezette.
Ekkor már készített koreográfiákat.
Az 1951-ben megalakult Állami Népi Együttes koreográfusa és a tánckar művészeti vezetője,
1965-től haláláig a teljes társadalmi művészeti vezetője volt.
Az együttes bemutatkozásán (Ecseri lakodalmas) korábbi kísérleteit összegezte,
így itt jelent meg először az úgynevezett triós műfaj első színpadi kísérlete (Kállai-kettős),
az ének–zene–tánckar együttes közreműködése az adott produkción belül.
1958-1961 között szviteken, zsánerképeken, mese- és történeti játékokon, balladákon és
tánc-drámákon keresztül új formát, a népi balettet alakította ki.
1971-ben az Állami Népi Együttes igazgatója lett.
Működése alatt az együttes hét koncertprogramot mutatott be, amelyek többségét
ő maga koreografálta. Együttese öt világrész több mint 30 országában lépett fel.
Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült, a magyar Televízió portréfilmet készített
Egy óra Rábai Miklósnál címmel.
Javaslatára íindult meg a Balettintézetben a hivatásos néptáncos képzés.
Legismertebb munkái: Lúdas Matyi, Este a fonóban, Üveges tánc, Kádár Kata,
A Kisbojtár, Kállai Kettős, Ecseri lakodalmas, Háromugrós
Akik részt vettek…
1. Balassi Táncegyüttes, Békéscsaba
2. Debreceni Népi Együttes, Debrecen
3. EDOSZ Táncegyüttes, Szeged
4. Építők „Hajdú” Táncegyüttes, Debrecen
5. FMSZ Táncegyüttes, Túrkeve
6. HVDSZ Bihari Táncegyüttes
7. József Attila Művelődési Ház, Budapest
8. Közlekedési Táncegyüttes, Budapest
9. Mecsek Táncgyüttes, Pécs
10. OKISZ Erkel Ferenc Táncegyüttes, Budapest
11. Ózdi Kohászati Művek, Ózd
12. Somogyi Népi Együttes, Kaposvár
13. Tisza Cipőgyár Táncegyüttes, Martfű
14. Tisza Táncegyüttes, Szolnok
15. Úttörőház Táncegyüttes, Szolnok
16. Vasas Központi Táncegyüttes, Budapest
17. VDSZ Bartók Táncegyüttes, Budapest
18. Zalai Együttes, Zalaegerszeg
Az első díjazottak:
Fesztiválgyőztes: BIHARI TÁNCEGYÜTTES a Tiszaháti csárdások című kompozícióval
Legjobb koreográfus: SZIGETI KÁROLY a Néptánc a régi szeretőkről című koreográfiával
(előadta: Vasas Központi Táncegyüttes, Budapest)
Legjobb betanítás tiszteletdíja: TÍMÁR SÁNDOR – VDSZ Bartók Táncegyüttes
Legjobb szólótáncos: HIDAS GYÖRGY – VDSZ Bartók Táncegyüttes
Különdíj a fesztiválrendezésért: TISZA TÁNCEGYÜTTES (MSZMP városi bizottságának különdíja)